Pingvin úrfi

Nem feltétlenül érettségire, felvételire, diplomaosztóra, céges tárgyalásra való, de kit érdekel!? Hisz' olyan édes! :) Az ihlet pedig: egymás mellé keveredett a sárga, a fehér és a fekete lakkom. Ennyi. Van, hogy ez is elég. :)

Megjegyzés: a csokornyakkendő a prototípuson (=az ötlet megszületésének pillanatában, annak hevében buzgón megkreált előd) olyan pontosan sikerült - élesben meg persze, hogy nem, kis csálé. :) De még jó, hogy ez csak lakk; le lehet mosni és legközelebb jobbat lehet csinálni. :P

Queen of the Night

Éjszakai pillangó. Éjkirálynő. Ezek valamelyike is lehetne a cím, magyar lenne legalább, de nekem attól még Whitney Houston (film)slágere pulzál most a fülemben. Esti, mindenképp, sőt éjszakai, feketéből kiugró kék és lila. Mint amikor egy szín (maradék napfény, villám) kihasad a sötét égből élesen; szeretem a feltűnését. A szemzugba pedig nyugodtan mehet fekete, a dimenziókat is szeretem.

 

Mondrián

Körömfestészet Piet Mondrián stílusában. Már említettem, hogy nem vagyok egy nagy körömguru, de szeretek vászonként tekinteni a körmeimre (is). Az ihletet a geometrikus absztrakció alakjának megidézéséhez vicces módon saját magamtól nyertem, amikor egy ezelőtti körömpingálásomról (fotó lent) a jól ismert képre asszociáltam. A kivitelezést nem könnyítette meg, hogy pont nincs fekete díszítőlakkom, s így egy nagyon alternatív módszerrel kellett dolgoznom (sosem találnátok ki, de maradjon is műhelytitok), de az összhatással voltaképp elégedett vagyok.

...és kék szavakkal csak Téged festeni

Pár éve még (jó pár éve) úgy néztem a kékre, hogy az csak a legritkább esetekben jöhet szóba nálam mint potenciális szín a szemhéjamon. Nem egy kék árnyalatokban bővelkedő palettát elajándékoztam, valamint szegény Anya szavait is kételkedve fogadtam, miszerint régen Ő sokszor használt kéket és nagyon szerette, jól állt neki... Mindezt azért, mert a szemem színe zöld. Mint Anyának. :) Ez az (amúgy alaptalan) ellenérzésem a kékkel kapcsolatban már régen elszállt. Nyilván nem a jól ismert Abba-kéket kenem a szemhéjamra - attól még, hogy a '80-as években születtem, az akkori sminktrendet nem muszáj követnem (jeges babarózsaszínnel vagy latexnadrág-lilával az ajkakon mennyei :D). De már rég nem dőlök be az úton-útfélen hangoztatott színszabályoknak, amiket a nyomtatott és online női magazinok időről időre elővesznek - általánosítás, látszat okosság, beszűkültség! Hogy ide vezethető-e vissza egykori kék-parám vagy sem, azt már csak sejteni tudom, de nem is érdekel. Ide nekem a kéket is - és minden színt a világegyetemben!

rózsaszínnel dúsítva - hmm, kicsit jobban is eldolgozhattam volna... c'est la vie!

A "művem" nem olyan költői, mint a cím, de remélem, ez senkit nem zavar rajtam kívül! :)

A kiválasztott lakk / Nails, choose me!

Már megint lakk, de olyan szépen süt most a nap, hogy ez a szín csak úgy szikrázik a fényben (sőt ez még az árnyékban is)!

Tweed

Még utazás előtt fotóztam ezt is. Jól mutat a minta egy-egy körmön is, de mindet kipingálhatjátok így. Fekete alappal klasszikus, de bármilyen sötétebb, lehetőség szerint nem csillámos színnel klasszul működik szerintem. A Chanel kosztümöt viszont kivételesen hagyjátok a gardróbban; túl sok lenne. ;)

Elkésett rózsaszínek / Never too late pinks (for Valentine's Day)

Valentin-nap. Úgy kimaradt, mint annak a rendje! :) És most nem (csak) a bejegyzésre gondolok; igazán észre sem vettem, hogy eljött (és el is múlt) ez a nap, még sminket sem viseltem, pláne nem rózsaszínt! Azért, ha már elkészítettem és lefotóztam korábban, akkor már posztolom is, bár... Mindegy, különösebb hozzáfűzni valóm sincs, az egyik kicsit jegesebb, lánykásabb, a másik meleg tónusú, barnás-pinkes, képről sajnos más mint a valóságban volt. Ím: